Krisztus előtt a VI. században élt Biasz, a bölcselő. Amikor megkérdezték tőle, hogy minek örülnek legjobban az emberek, azt felelte, hogy a pénzkeresésnek. És amikor arról kérdezték, hogy mi édes az embereknek, azt válaszolta, hogy a remény

Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelén van, ő jelentette csak ki – mondja Jézusról János evangéliuma. Azt jelenti ez, hogy Jézusban, az Atya dicsőségének visszfényében teljesen és véglegesen megnyilatkozott a Teremtő. Pál apostol szerint is Krisztus Isten misztériuma lett, benne, az Igében – aki által és akiért Isten a világot teremtette – szabad utunk van az Atyához. Az Atyának, miután Fiát nekünk ajándékozta, „nem maradt semmije, amit magának tarthatna, ezentúl már csak adhat”: hitünknek ez az alapvető bizonyossága az egész Újszövetséget bevilágítja – „Jézus életével, halálával és feltámadásával Isten teljességre vitte a világ sorsát meghatározó, döntő nagy tettét, és most már minden ember odajárulhat hozzá”.

A Lourdes-i Boldogságos Szűz Máriát ünnepelve, február 11-én tartjuk a betegek világnapját. Ezekben a napokban igyekszünk figyelmesebbek lenni környezetünkben élő beteg hozzátartozóink iránt. Egy-egy beteglátogatás, telefonbeszélgetés alkalmával akarva-akaratlanul is felvetődik bennünk a kérdés: Miért kell betegnek, kiszolgáltatottnak lenni? Mit akar ezzel elérni az Isten? Talán büntet?

XVI. Benedek pápa január 31-én Jozef Haľko – vagy ahogy a magyar hívek ismerik: Haľko József - személyében új segédpüspököt nevezett ki a Pozsonyi Főegyházmegyébe.
Haľko József, a Pozsonyi Érsekség eddigi szóvivője, 1964-ben született Pozsonyban. Teológiai tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karán, majd később a római Santa Croce Pápai Egyetemen végezte.